Mány
Weboldal
Mány-kis falu a Vértes és a Gerecse közötti medencében, gyönyörű természeti környezetben -- és mindig az események középpontjában. 2002-ben volt 920 éves.
1082-ből származik az első MAN-t említő okirat.
Mány a középkor évszázadaiban Esztergom vármegyéhez tartozott. A falu és a környező települések a török hódoltság első évtizedeiben elpusztultak, Mány és a szomszédos Örs falu pusztákká lettek.
1611-től Batthyány birtok.
1680-ban a Batthyány család elzálogosította birtokait a szomszédos Bicskével együtt.
1703-tól, a megyehatárok kiigazítása után már Fejér megyéhez tartozó település.
1768-ban 138 telkes és 7 zsellér család élt a faluban.
A XVIII. Század közepe táján kezdtek betelepülni a németek: a Batthyány család engedélyével Nagymányon Római katolikus vallású német népcsoport kapott letelepedési engedélyt.
1773-ban csak a reformátusoknak volt parochiájuk, tanítót tartottak, aki magyar nyelven oktatott.
1780-ban már a katolikusoknak is van tanítójuk, a tanítás német nyelven folyt.
1787-ben a katolikus templomot. Batthyány Fülöp építteti fel copf stílusban.
1748-49-ben Mányról 214 honvéd jelentkezett és vett részt becsülettel a forradalom és a szabadságharc csatáiban. Sokan az életükkel fizettek a magyar szabadságért.
1816-ban épült fel a klasszicizáló késő barokk stílusban a református templom. A jelenleg műemlék jellegű épület. ma is megtekinthető.
1850-ben Nagymányt magyar faluként tartották nyílván, az összeíró megjegyzi, hogy mindössze 623 fő a katolikus. Ekkor 2149 lakosa volt a falunak.
1896-ban kelt leírás így jellemzi a mányi lakosságot:
\\\"Erkölcsi tekintetben feltűnő nagyobb bajok, cégéres bűnök nincsenek, habár a főváros közelsége korántsem szolgál az erkölcsök tisztaságára. Egyébként dologszeretők, takarékosak, egyszerűek, jó hazafiak, vendégszeretők, értelmesek, művelődésre fogékonyak, maguk alapítottak és tartanak fenn olvasókört.\\\"
1918: I. Világháború 630 mányi fiatal vonult be katonának. A bevonultak közül 115-en soha nem tértek haza ... A hősi halottak emlékére a falu 1927-ben állított emlékművet.
1938: lakosság 2523 fő, terület: 774 kat. hold, házak száma: 566, 1283 egyén adózott, hatósága alá tartozott Alsóörs, Felsőörs, Jánoshegy, Nándorpuszta, Körtvélyespuszta, Eszterpuszta, Fehérszarvas Csárda, Sajgópuszta.
Virágzó, fejlett faluképet mutató, szinte mintaszerű parasztközség volt, ahol a kisbirtok bebizonyította életképességét.
1944 -- a II. Világháború eléri Mányt, december 24-én szovjet páncélosok vonulnak be. A Budapestet körülzáró szovjet gyűrü a falu határában húzódott.
1945. február 8-ig a frontvonal mozgásából adódóan a falu többször cserélt gazdát. A falut a szovjet parancsnokság kiürítette, s csak március 30-án térhettek vissza lakói. Mivel a \\\"MARGIT-vonal\\\" állásai a falu területén húzódtak, a falut rommá lőtték. A kiürítés ellenére a polgári áldozatok száma meghaladta a 125 főt.
1946-ban kitelepítették a község német -- sváb -- családjainak jelentős részét 58 családot, helyükbe a Benes-dekrétum értelmében 26 felvidéki család települt.
1950-ben indul a tanítás az államosított iskolában, 7 osztállyal és 14 pedagógussal.
1956-ban A forradalom elérte a falut is. Élelmiszer adományokkal segítette a falu lakossága a Pesten harcolókat. A véres megtorlás itt sem maradt el.
1960- megalakul a Béke MGTSZ -- államosítják a kisbirtokokat. Sok kuláklistára került szorgalmas becsületes parasztembert hurcoltak meg ártatlanul a hatalom kommunista birtokosai.
1987- ben az eocén programban az örsi hegy alatt húzódó szénmező kitermelése a Mányi lejtősakna kihajtásával megkezdődött. A mélyművelésű bányából 2004 év tavaszáig 9,05 millió tonna szenet termeltek ki. A kihajtott vágatok hossza 50,8 km.
1988-ban Az ötvenes években megrongált, meggyalázott 1927-ben emelt I. Világháborús emlékmű helyreállításra és kiegészítésre került. Melocco Miklós szobrászművész készítette az emlékmű csúcsán lévő bronz turul madarat. Az emlékműre -- Magyarországon, köztéren először- a II. Világháború mányi hősi halottainak neve is felkerült. 45 nevet kellett a márványtáblába vésni. Az emlékmű melletti négy sztélé márványtábláiba a 125 polgári halott nevét örökíti meg, akik a II. Világháborúban, vagy annak következtében vesztették életüket.
1996 -- Az első szabadon választott miniszterelnök Dr. Antall József első köztéri szobrát avattuk fel, aki vállalta, hogy \\\"Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke\\\" volt.
2003-ban a község közigazgatási területe 4472 hektár. Lakónépessége 2300 fő, lakásállománya 708.
Iskolai osztályterem 12, tanuló létszám 212 fő, pedagógus létszám 23 fő, 2002 évben bővített, felújított négycsoportos óvoda működik, gyermek létszám 96 fő. A községi könyvtár állománya 8000 kötet.
Mányon német nemzetiségi-- és a cigány etnikai kisebbség vannak. Önkormányzataik jól együtt működnek egymással is, és a falu Önkormányzatával is.
Német testvérvárosunk Leimen. Községünkben a német kisebbség működteti a közösségi Leimen Házat.
Erdélyi testvérfalunk a maros megyei Mezőbánd.
A mányi civil szervezetek munkája a falu kulturális és társadalmi életében jelentős.
